Re�lis vagy irre�lis spekul�ci� (Ha nem �rtj�k azt, ami van)

Angyalok! Ti mindentud�k!
Ti vagytok az els�k, akik megtudj�tok,
s ha megtudj�tok �s parancsot kaptok,
azt m�sokkal ti tudatj�tok.

Sz�vemben �rz�k egy titkot,
melyet vagy senki sem tud, vagy mindenki sejt;
hogy sz�vem mit rejt, hallgass�tok, angyalok:
n�ha �rtem, n�ha nem a sok f�ldi embert.

Szavukat hallom, meg is �rtem �n,
sz�jukat l�tom, teh�t besz�lnek,
de oly sokat �g�rnek �s oly sokat k�rnek,
oly sokat besz�lnek �s oly sokat f�lnek.

Oly sokat s�rnak �s oly sokat nevetnek,
oly sokat j�tszanak s oly sokat vesztenek.
Oly sokat besz�lnek, de oly keveset mondanak,
egyszer boldogok, m�sszor �sszeomlanak.

Nevet� k�nnycseppek, s�r� mosolyok,
Halk, b�gyatag kacajok, �res s�hajok.
Szel�d fegyverek, vad b�kejelek,
boldog szeret�k, szomor� jegyesek.

Hasznos g�pek, haszontalan emberi agy,
sz�nes gy�rak, sz�rke mez�k, rajtuk �get� fagy.
S�ros betont�mb�k, tiszta sz�nt�f�ldek,
szomor� gazdagok, boldogabb szeg�nyek.

L�lekben boldog feket�k, l�lekben szeg�ny feh�rek,
nagysz�j� �zvegyek, sz�kszav� f�rjek.
Rem�nytelen k�sek, sz�raz reggeli harmat,
v�r�sen izz� alvadtv�r, hal�los pirkadat.

S�t�t szerelem, halhatatlan �let,
hervadt vir�gsz�rmok, kamp�skez� �vek.
Kerget�z� feln�ttek, dolgoz� gyermekek,
�s m�g mi minden, mit lelkem nem �rthet meg.

T�n jobb, ha nem is tudom ezen titkok l�nyeg�t,
m�r mindegy is, ha egyszer m�r ez a felleg f�l�m �rt.
Ha r�sz�v� v�ln�k, tal�n meg�rten�m,
�s sz�vemben a m�r nem titkot �r�kre elrejten�m,

senkinek egy sz�t sem sz�ln�k, am�g �lek:
legyenek �k is tagjai a v�rnek,
mint s�t�t �r, ha parancsol, h�vja �ket mag�hoz,
majd k�s�bb m�r csak annyival int �s mindj�rt j�nnek :L�bhoz!

De nem leszek r�sze az �nz� tucat-helynek,
m�g akkor sem, ha bel�lem hazugs�got fejnek.
Mert nem fogok hazudni, az igazat mondom!
Angyalok! Tartsatok fogva ink�bb ti!
Legyek s�t�ts�gbe z�rva, de ne vak�t� f�nyben fogoly.
A t�bbi, aki azt v�lasztotta, egyszer tal�n meg�rti.
Vagy nem.

NE!

Penge a nyakadn�l, pisztoly az agyadn�l,
m�reg egy poh�rban, a v�ros a l�badn�l...
Gondolsz egy cs�kra, egy hamis �lel�sre,
egy b�bra, mi te vagy, egy hisz�keny �szre.

Utols� l�pteire az es�ben, elment �r�kre,
magadra hagyott, mint egy k�borkuty�t-
nem vetted �szre, hogy mindig is ut�lt?
Meg akarsz halni, b�rhogyan is, de gondolj arra,
hogy a k�borkutya nem �li meg mag�t,

csak megy mag�nyosan arra, amerre l�t,
m�g nem tal�l haz�t, v�gasztal�st.
Becsapott a d�g, te nem tehetsz r�la,
felejtsd el �r�kre eml�k�re tiporva!

Temesd el v�gleg, ne t�r�dj vele,
de cs�kold meg m�g egyszer,
s k�pd cs�kj�t a f�ldre!
Ott fog elrohadni a ny�lad benne a cs�kj�val,

m�g a kutya sem k�v�ncsi r� az id� elm�lt�val.
Dobd el teh�t a pisztolyt, a m�rget,
de hagyd meg a nyomorult �letedet!
Megjegyezted?

Az Anya k�nnyei

Emberek, �llatok kir�lyai!
Any�tok, a F�ld mer hozz�tok �gy sz�lni!
Fels�rtitek r�gi sebeimet, de �jakat is v�stek bel�m egyben.
�gy k�sz�nitek meg h�t a Nappal a szerelmem?

�des f�rjem a Nap, dr�ga fiam a Hold.
Mi lesz vel�k akkor, ha anyjuk, asszonyuk holt?
Kedves f�rjem fejem f�l�tt forr� k�nnyeket hullat,
mind r�m cs�ppen lassan, s�t�tbe vonva a Holdat.

Mi lesz fiammal ez ut�n? Komor, s�tt szeg�ny,
ott s�r, jajgat, b�sul a Minden rejtek�n.
Ezt akarj�tok h�t?
Legyen, ha akarj�tok, de ti is pusztultok velem,
ha m�g nem b�nn�tok!

Emberek! �rz�seiteket hol hagyt�tok aludni?
Nevet�setek, szerelmetek oly ritk�n hallani.
Ez az �n szavam, az �n �rz�seim.
Hallj�tok egy�ltal�n, vagy s�ketek milli�rdjai sebeznek tov�bbra is?

F�radt, s�t�t �jen s�r�som meghallj�tok - e,
vagy �lmotokba roskadva szunnyadtok az �jbe?

Nem, ti keblembe d�ft�tek f�jdalmas t�rjeitek,
kit�p�tek lassan gyeng�l� sz�vemet.

A Hold van...

A Hold van, hogy a k�borok ne f�ljenek egyed�l,
a Hold van, hogy a v�ndorok ne j�rjanak egyed�l.

A Hold van, hogyha s�runk, s�rjon � is vel�nk,
a Hold van, hogyha nevet�nk, nevessen � is vel�nk.

A Hold van, hogy sz�k�tt ember �tj�t �s sz�v�t visszah�zza haza,
a Hold van, hogy vigaszt ny�jtson neki az �jszaka.

A Hold van, hogy szerelmesek cs�kj�t pecs�telje le,
a Hold van, hogy sz�v�ket ez�sttel hintse be.

A Hold van, hogy k�nnyeit a F�ld�nkre sz�rja,
a Hold van, hogy farkasok dal�t meghallgassa.

A Hold van, hogy a csillagok ne s�rjanak,
a Hold van, hogy b�natukkor is boldognak l�tszanak.

A Hold van, hogy ne legy�nk vakok,
a Hold van, hogy szeress�k a Napot.

Az �lnok sas

Sz�rny�t f�l�nk bor�tja, s b�rhogy is igyeksz�nk,
nem l�tunk ki al�la.
Boldogok vagyunk, mert v�dve vagyunk �ltala,
de nem tudjuk, mit takar f�l�tte az �jszaka.
N�ha halljuk a nagymad�r f�jdalmas s�r�s�t,
n�ha l�tjuk sz�rny�nak keserves k�nj�t.
Gondolnunk kellene egyszer a j�v�re, ha a sas m�r gyenge sz�rnya elt�rik,
�s ha ut�na az �r�k, takargatott val�s�g felt�nik.
Egy utols� sikolt�ssal meghal a v�delem,
s akkor tudjuk majd meg, hogy van egy kegytlen v�gtelen.
R�nk z�dul hirtelen a s�t�ts�g,
lopnak, csalnak, hazudnak, �lnek, k�noznak mind.
S nem szeretnek, nem l�tnak, csak n�znek,
gyeng�t er�ss�, er�set gyeng�v� tesznek.
A hazug sas gyilkosai r�nk fogj�k fegyver�ket,
er�sen, durv�n gyomrunkba v�gj�k �kl�ket.
L�ndzs�ikkal kegyetlen�l �tsz�rj�k sz�v�nket,
majd kit�pik puszta k�zzel �s azt eszik meg.
A sas v�tett, amikor v�dett,
mert meg kellett volna mutatnia a keser� �letet.
Most haldoklunk �s lassan sz�v�nk m�s kez�ben dobog,
�s amikor ereje kialszik, akkor lesz�nk boldogok.

Nona bossz�ja

Z�ldell� kertben piros tulip�nok ny�lnak,
oly pirosak, mint a v�r. Bossz�ra szomjaznak.
Egy piros ruh�s n� l�pdel k�zt�k, gy�ny�r� barna haj�t felt�zve hordja,
egy piros tulip�nt szak�t, s haj�ba tolja.
Szem�ben k�nny csillog,
oly f�nyes, mint az esthajnalcsillag.
Lassan lecsordult finom orc�j�n,
�s szomor�an �dv�zli egy v�rv�r�s tulip�n.
Gondol a m�ltj�ra, ahogyan becsapt�k, most j�tszik, mert j�tszottak vele,
�s zokogva fels�hajt azt�n:
"A bossz� nem el�g, a bossz� kev�s..."
- s v�giggondolja �lete eddigi t�rt�net�t.
"Ott kezd�d�tt minden, egy �tsz�li kocsm�ban,
bel� szerettem, ahogyan megl�ttam.
De nem gondoltam r�, hogy oly el�rhetetlen,
�gy h�t k�nnyed�n el� libbentem.
Odavittem neki a megrendelt italt, majd egy kicsit k�rdez�sk�dni kezdtem:
- Honnan j�tt�l, Ideen? Mi sz�l sodort erre?
� csak megk�sz�nte az italt ridegen, de nem v�laszolt erre.
Nagyon j�v�g�s� barna f�rfi volt,
szeme �gy f�nylett, mint a nagyperem� Hold.
R�m sohasem ontotta f�ny�t,
de �n m�gis szerettem gy�ny�r� l�ny�t.
�nekeltem neki egy dalt is, a hangom k�zben elhalkult, mikor odan�zett.
Mikor meghallotta �nekem, m�r figyelt is �s hangom csak tov�bb reszketett.
Mosoly csillant az arc�n, intet �s odamentem.
K�zelebb j�tt hozz�m �s megfogta a kezem.
Azt s�gta f�lembe:
- �jf�lkor a sarkon!
Mondtam neki, hogy igen, �s �r�mmel fordultam sarkon.
M�r �jf�l el�tt egy �r�val ott voltam
�s egy k�zeli d�szes padon �lve v�rtam, �s pontban
�jf�lkor, mikor a torony�ra zengett,
a gy�ny�r� Idegen el�ttem termett.
Megfogta a kezem, de nem sz�ltunk semmit,
hazavitt mag�val �s adott egy poh�r cherryt.
Azt�n mikor megittam, l�gy cs�kot lehelt a sz�mra,
�ze �desebb volt, mint az ital, majd megfogott �s r�d�nt�tt az �gyra.
Egy sz� kev�s, de m�g annyi sem esett. -
Reggel fel�bredtem, �t nem tal�ltam, de tal�ltam egy levelet.
Most bezzeg ontotta a sz�t, de besz�lgetni nem lehetett vele,
k�nnycsepp csordult le az arcomon, mert ekk�pp sz�lt meglep� levele:
   "Sz�p volt az �jjel, j�l esett.
    Rem�lem, s�rva olvasod e levelet!
    Nincs rosszabb, mint egy szerelmes n�, aki naivan azt hiszi, hogy szeretik,
    de csak a teste kell, csakis azt k�vetik.
    Rem�lem, m�ly sebeket ejtettem benned,
    hogy durv�n eldobtam forr� szerelmed!
    Hogy tudd, a v�rosokat, falvakat j�rom,
    n�k sz�v�t ejtem rabul, hogy majd megal�zom.
    L�tod, ennyit rejt k�nnyes levelem,
    hogy azt hidd, szerettelek: Viszl�t, �desem!"
�letemben annyi k�nnyem m�g nem veszett,
mint azut�n, hogy elolvastam ezt az �tkozott levelet.Megut�ltam a f�rfi - l�nyt, hogy mily k�ny�rtelen.
Csak a test kell nekik, nem pedig az �rzelem.
�s l�m, a testet most szerethetik,
ha akar�k, m�g k�t�llel is megk�thetik.
Meg is teszik, de csak egyszer,
mert h�lt helyemet sem lelik m�snap reggel.
M�g egy levelet sem.
Egyre t�bb f�rfi kaphatja meg testem,
de egyik sem lelheti forr�n h� szerelmem.
N�ha m�g a h�zamba is beszabadulnak,
�s �des�z� f�rd�vizemb�l isznak.
Mindez a bossz�v�gy az�rt lakozik bennem,
mert velem is ezt tett�k, sebezt�k a lelkem.
De elf�radtam m�r, jaj, annyi k�nnyem lehullott,
bossz�t �llok rajtuk, de k�zben csak �n s�rok.
�, elf�radtam, megszakadt a sz�vem.
F�rfiak, hogy tudj�tok: nem �rtetek �ltem!
Jaj, de haragom csillapodni l�tszik,
er�m elhagy teljesen, m�r az �ggel j�tszik.
Nem minden f�rfi rossz, de �n ezt gondoltam,
bossz�t �llni nem tudtam,
csak �r�met okoztam.
Ha van m�g olyan f�rfi, ki h�en szeret,
n�k, �t nagyon becs�lj�tek meg!"
Elsz�llt az ereje, lerogyott a f�ldre.
A tulip�n kihullott haj�b�l �s meghalt vele. �r�kre.

Balgatag kov�csoltvas

Ha hazudsz, hazudjon neked a vil�g milli�val t�bbet,
ha lopsz, lopjanak t�led sz�vet (ha van) vagy nyersf�met.
Sz�v helyett neked vas�rc fekszik kebledben,
�gy meg sem �rzed, ha szeretn�nek, csak mororgsz egyhelyben.

De nem kell f�lned, mert gy�l�lnek �s nem kell sok� v�rnod,
mert a J�k ut�lat�ra nyers sz�ved kidolgozott harci f�mm� v�lhat,
de addig �sd a vasat, amig meleg,
mondj�k, s egyfolyt�ban verik kem�ny sz�vedet.

Csakhogy lassan ott bel�l neked a melegs�g urols� szikr�ja is kialszik,
�s szeg�ny �rtatlanok legnehezebb munk�ja akkor semmibe veszik,
a kem�nyn�l is kem�nyebb "sz�ved" b�nt meg mindent tov�bb,
de ha tested elf�rad, akkor s�rodb�l kikaparva egy gazda r�tal�l egy t�rhetetlen anyagra, mit kem�ny munk�val olvaszt meg �s alak�t �t,
majd eladja �s abb�l gy�rtj�k majd a harci fegyvert, pusk�t.

A git�ros

B�tran sz�l egy git�r, valahol messze
�s a kar t�gra el�m kit�r, ha r�m tal�l egyszer.
Valami szomor� �s most boldog akkord zeng a t�jba
valami kell, valami k�sz�l - �s beleveszik az �jszak�ba.

Egyre halkul t�n, ahogy �rzem. Mi�rt?
K�rdem, de nem �rtem.
Majd megint hangos lesz, de l�gy. Vajon mely git�rt hallom?
Ki�t?

�rtem a sz�nd�kot, mely okosan fel�m hull�mzik,
�rzem a pirkadatot, mely m�r a nappallal j�tszik.
S�t�t van m�g, de forr� a leveg�;
a Hold �s egy felh� olvadnak egybe most.
Gondolatban kigondoltam hogy e hang, mit hallok, m�ly fontos.

F�j� sz�vem, mely az akkord ur�t keresi, s�r.
Mit tesz h�t?
Gondol mer�szet �s el�veszi �don git�rj�t.
- A git�rhang, mit eddig hallott, j�t�k�ra felfigyelt

�s r�j�tt, hogy valaki viszonozta a kedves cselt
elhallgatott egyszerre s hallgatta a m�sikat,
mely szomor� �s most boldog dalt zengett. Arc�n �hitat,
nem hitte volna, hogy p�rj�t leli a m�sik git�ros j�t�k�ban.

Ekkor � is, �n is sz�p akkordv�lt�sba kezdt�nk,
�n is, � is egyszerre pengett�nk,
sz�pen lassan, de egyre hangosabban h�ronk�nt dalt k�lt�tt�nk,
f�jdalomb�l boldogs�g, mi sz�lt �r�kre felett�nk.

�r�k �l� titok

Nevess r�m �s nevetek �n is,
de ha s�rsz, �n majd meghalok.
Ha �lelsz, viszonzom szerelmed �n is,
ha nem h�t maradsz egy nagy titok.
Rejtelem, mely �r�kre az marad,
kicsiny fa az erd� s�r�j�n,
felleg, mely puszt�tva mindent elragad,
kaktuszn�v�ny viszont a sivatag mezej�n.
Ny�lj ki h�t, mint a zsenge bimb�,
mely tavasszal sz�letik a kis erdei f�n,
�s mondd nekem, hogy mi b�nt, s mi j�,
hogy titkosan mi�rt nem nevetsz r�m!
Sz�ved szomor�, �rzem �n,
de b�zni m�gsem b�zol az �n sz�vemben,
h�t mi�rt nem m�ltatsz annyira, k�rdem �n,
hogy megoszd velem azt, ami kegyetlen?
�n vagyok az? �lnok, torz vad�llat,
ki karmolva sebez, s megharap?
Vagy mi az a vil�g sz�rny� zaj�ban,
mi kedvedet szegi, Hallgatag?
Nem mondt�l el semmit, s�t hazudt�l is m�st,
b�ztam �n szavadban, most m�gis megremegsz.
De nem. Nem k�rek �n t�bb ilyen csal�d�st,
s ink�bb d�ljenek sz�vedbe tov�bb a lelki fegyverek.

V�r hull a r�zs�kra

Mikor a szerelmet megpr�b�lj�k sz�tszak�tani,
mikor a szeretet f�jni tud nagyon,
mikor a szerelmesek k�nnye roskad a v�rpadon,
mert nem tudj�k a hazugs�got j�l megj�tszani.

Ha s�rni kell, de m�r nem megy,
ha a b�nat s�t�t �je s�jt le r�nk,
ha a sz�v b�ba borult m�r,
szeretni legjobban csak akkor lehet.

K�ves �ton menni, mely ezer vesz�lyt rejt,
de a v�g�n t�z lobog hevesen,
nem rest senki bemenni teljesen,
hogy a boldogs�ga t�z�r�l tudja m�r meg, mit jelent.

Tengerparton k�borl�k, s�r� kisdedek,
b�natukkor is boldogok,
a sors soha nem hoz r�juk b�natot,
�rt�, rossz k�s�rtetek.

Feh�r takar�n v�r�s v�rfoltokkal
a m�lt s�t�t �rnya lebeg,
meleg nyarak, hideg telek,
a tavasz gy�ny�r� r�zs�ival.

Ha az �let �rtelmei �r�kre elvesznek,
ha nem hagy nyugodni a tudat,
hogy m�r nem ismerik az utat,
a nap m�r nem jelent akad�lyt a fellegnek.

Ha nincs j�v�, csak a m�lt vis�t� sikolya,
ha t�visest�l megfojt az �let,
nem t�r�dik azzal, hogy hogyan �lted,
csak egy folt marad: v�r hull a r�zs�kra.

F�lelem

F�lek.
�rnyak. K�pek.
Hangok.
Tal�nyok. Titkok.
�rzek.
F�zom. K�nnyezek.
Hallok.
Titkos hangok.
V�rzek.
F�j� sebek.
Ajt�k.
Elsuhan� aut�k.
V�tek.
K�v�ncsi vagyok. F�lek.
L�pcs�.
Meredek. Gyorsan recseg�.
L�mpa.
Mag�t�l vil�g�t� f�klya.
Rep�l�g�p.
Kegyetlen hangk�p.
Szoba.
�desanya. Apa.
F�lelem.
Nem j� l�telem.
F�radts�g.
Puha, meleg �gy.
G�p.
Nyugtat� f�k.
Zene.
M�g nyugtat�bb mese.
Er�s.
�rzelemmel tele.
K�v�ns�g.
Szerelem. Boldogs�g.
�lom.
Andal�t� k�non.

Keserg�s

F�j a csoda, mely ingatag tagjaival meg�rintett,
f�j a szellem, mely gyenge s�hajaival mag�val ragadott,
f�j az eml�k, mely sz�vembe �r�k bet�ket v�sett,
f�j a m�l�s, mely sz�vemben fel�leszti bennem a haragot.

Keserves a s�r�s, n�ha szinte ord�t, hallom,
m�rv�ny s�rk� sz�vem, mag�ba v�sve egy nevet,
de a sz�v nem temet�, benne minden �r�k �lom,
gy�szos feket�be �lt�zve viselem a fiatal, de viseltes sz�vemet.

Benne �rz�s kavarog, nem egy, nem ezer,
nem tudn�m le�rni, mennyi k�rt okozott
a sok k�n, az �let neheze
sz�vem s�rj�ra kev�s vir�got hozott.

Mikor m�g nem tudtam, mi a lelki f�jdalom,
mikor m�g nem tapasztaltam, amit most �lek �t,
azt gondoltam, mennyire v�rom ezt az �tkozott
mostani kort, k�d�s �jszak�t.

Nem �rzem, hogy lenne j�v�m, vagy hogy mi lenne az,
ha lenne, itt vagyok, de csak lebegek, mint egy rongy
a sz�r�t�k�t�len, melyet a sz�l b�rmikor elf�jhat,
nem l�tom, hogy mi j� eshetne velem most,

tal�n az, ha elf�jna a sz�l �r�kre, nem kell m�r m�s,
mint ez, hogy v�gre megmentsen,
mert kik�sz�t a sok f�ldi csal�d�s,
�s v�gre az �n nevemet v�ss�k val�di s�rk�re.

Tudtam, tudom

Tudtam, hogy mit fogok hallani a volt kedves sz�j�b�l,
tudtam, hogy fogadnom kell lelkembe a h�rt,
�reztem, mit sz�l e szavakhoz lelkem, k�nt
azonban, nagyon nem szenvedtem.
K�r volt.

Nem � volt az, kit a legjobban szerettem,
m�gis t�rsas�ga a legvonz�bb volt,
hogy szerettem, mikor hangja harsogott,
�, �rint�s�t mennyire akartam.
Szeretem l�ny�t, m�g most is szeretem.

Soha r� nem unn�k, n�lk�le �letem
egy nagy massza lenne csak,
persze nem vagyok szerelmes, j�bar�t az
�letem egyik legszebb kegyelme
mikor baj volt, �lt � is velem.

Most nem engem �lelnek karjai,
most nem �n �lem �t ugyan azt a j�t,
de ugyan az van vele is, mint velem r�gen volt,
�gy �rezt�k magunkat akkor is,
most m�gis k�nny�, tal�n kicsit d�h�s sz�vvel
mosom le e korom angyalsz�rnyait.

Mesteremberek gy�lekezete

Mesteremberek gy�lekezete
kem�ny, v�res pamlagon.
Feh�r a f�tyol, fekete a szem
�les kontraszt ellen�re nem l�t oly nagyon.
Kem�ny az �let, de puh�ny gaz vad�llat
l�pdel k�d�s �veken l�ncf�r�sszel,
nem volt l�thatatlan egy�n,
ki meg�lte volna halkan az elfojtott v�gyat.
Piros hajnal virrad, ha nem figyel az �lom,
kem�ny k�be t�rik �rtatlan fejsz�je,
a horizont, ha f�nyes, madarak a b�lon
mikor v�ge, sz�llnak tov�bb a messzes�gbe.
Fel�bredtek mind, ha nem is v�glegesen,
kellett az egyet�rt�s, ha nem is l�nyegesen,
a napkorong, mint �rszem, ragyogva figyelte
mozdulataikat, nehogy egy elvegye
az �lom �lmait,
s hogy az ne figyelje akkor �lm�t vesztve
a f�nysugarait.
Sz�gyenl�s a nappal, buja, vad az �j,
kem�ny �les agyarral kel �letre a k�j.
Nappallal �jszaka, �jszak�val nappal,
hol egyik, hol m�sik vonzza mag�t a bajjal.
Ki� ez az �lom? Ki� ez a v�gy?
Megihlet a fegyver, megihlet az �gy.
Zord sz�rke id�vel takarja sz�ps�g�t
a Nap, mert tudja, b�ne bocs�nat�t �s bens�je �ps�g�t
�vnia kell, ha j�n a tiszta sz�rk�let.
Legyen sz�rke m�r most.
T�glah�zak ablakaiban nappal l�mpaf�ny lobog.
B�rcsak t�z lenne, k�v�nn� a Gonosz.
Serceg� hamuv� �getne el mindent,
a gy�m�lcsf�kon lelhetn�nek a t�l�l�k �letment� �telt,
vill�m csapna minden m�sodik meggyf�ba,
hogy az �hez�k majd s�v�rogjanak ut�na.
A nappal b�n�s l�hal�l� szelek hat�sa alatt mozog,
kellenek az �rz�kszervek felfogni az okot,
merre l�tnak, merre nem, ha m�g el nem k�rhozott.
De azt�n j�n a s�t�t, a mindent gy�gy�t�,
neki mindene van, csak nem takargatni val�,
nincs tiltott dolog, csak korg� gyomor,
kiel�g�tetlen v�gyak, melyekben er�s k�j kotor.