A South Park egy animációs vígjátéksorozat, melyet Matt Stone és Trey Parker készít. A sorozat négy nyolcéves fiú szürreális kalandjait mutatja be, akik a coloradói South Park kisvárosban élnek. A South Park sok ízben gúnyolja az amerikai kultúrát, többek közt a média napihírei vagy híres személyiségek parodizálásával és egyéb közéleti történések feldolgozásával, közülük többet mélyen elítélve, de tabukat is döntögetve.
Kritikusai szerint a sorozat túlzottan leegyszerűsített módját választotta a társadalmi kötöttségek és tabuk kifigurázásának: ennek eszközei a közönséges, durva beszéd, a gondolkodást nem igénylő történetek, az erőszak és gyilkosság rendszeres bemutatása, néha dicsőítése. Ez azonban gyakorta paródia: a sorozat hangulata jól jellemzi az amerikai fiatalok egy részének erőszakos, primitív világát, melynek kifigurázása része lehet nagy sikerének.
Szereplők
A South Park szereplői és hátterei szándékosan úgy néznek ki, mintha egyszerűen papírból vágták volna ki azokat. Az eredeti Parker–Stone animációban valóban papírkivágást alkalmaztak, de a tévésorozat animációit számítógépes animációval készítik.
Főszereplők
A sorozat főszereplői Eric Cartman, Stan Marsh, Kyle Broslofski és Kenny McCormick. A rajzfilm egyik legkorábbi ötlete az volt, hogy Kenny minden epizódban valamilyen váratlan, szörnyű módon meghal. Ezután Stan azt mondja: „Úristen, kicsinálták Kennyt!”, mire Kyle hozzáteszi: „Szemetek!”. (A magyar változatban – sajnos – ezek és az ezekhez hasonló mondatok mindig változnak.) A következő epizódban Kenny újra megjelenik, az eset pedig feledésbe merül.
Gyakran visszatérő szereplők Kyle szülei, Sheila és Gerald Broslofski; a két tanár, Mr. Garrison és Miss Choksondákó; az iskolai pszichológus, Mr. Mackey; Jerome „Séf” McElroy (Séf bácsi); és Butters.
Mellékszereplők
A sorozat szürrealista természetét erősítik a megjelenő mellékszereplők. Emlékezetes szerepben láthattuk Istent (aki egy kis vízilószerű rágcsáló képében jelenik meg); Jézust (visszatérő szereplő, akinek saját lakása és betelefonálós televíziós műsora van, a Jézus és a haverok); Sátánt és szeretőjét, Szaddam Husszeint; az idegen marklar fajt; a túlzottan vidám jakovaszauruszt; Halált; és Kula bácsit, „az ünnepi kakit”, aki karácsonyi hangulatot kölcsönöz a szent ünnepnek. Gyakran jelennek meg hírességek is (általában megszemélyesítve): például Bill Clinton elnök (aki lefeküdt Cartman anyjával) vagy a Korn zenekar (magukat alakították, és megoldottak egy Scooby Doo-szerű rejtélyt), nem utolsósorban pedig a minőségi zene elárulójaként több részben is kegyetlenül kifigurázott Phil Collins.
Zene
Habár a South Park leginkább a kegyetlen humorával ért el sikereket, a nézők eredeti zenét is kapnak. Az olyan népszerű dalok, mint a „Kyle's Mom Is a Bitch” („Kyle anyja egy büdös banya”) a sorozat színeiben látták meg a napvilágot, de a készítők zenei képességeiket ritkán csillogtatták meg, egészen a Nagyobb, hosszabb és vágatlan mozifilm megjelenéséig, amely annyi zeneszámot tartalmaz, hogy egy Disney-produkcióval is vetekedhetne.
A dalokat néha Trey Parker és Matt Stone adja elő DVDA nevű együttesükkel.
További zenei hozzájárulás Isaac Hayes részéről származik, aki Séf hangját adja az eredeti változatban.
Továbbá a Primus a sorozat eredeti főcímdalának az előadója.
Történelem
A South Park 1991-ben kezdte útját, amikor Parker és Stone a Coloradói Egyetem filmszakos diákjai voltak. Elkészítettek egy animációs rövidfilmet (Jézus kontra Frosty), melyben a South Park-i gyerekek prototipikus változatai szerepeltek, köztük egy Cartmanre hasonlító „Kenny” nevű fiú, aki életre kelt egy gyilkos hóembert egy varázskalappal. A csecsemő Jézus megmenti a világot, glóriájának eldobásával.
A Fox-hálózat vezetőségének tetszett a kisfilm, és 1995-ben Brian Graden megbízta Parkert és Stone-t, hogy készítsenek egy másik filmet, melyet karácsonyi videoüdvözlőlap formájában elküldhet barátainak. Ez a második rajzfilm, The Spirit of Christmas („A karácsony szelleme”) már sokkal inkább hasonlít a későbbi sorozatra, és egy párbajt vázol fel a karácsony igazi szelleméről Jézus és Mikulás között. A videó nagy sikert aratott, és gyorsan terjedt másolással és az akkoriban kifejlődő interneten keresztül. Ez egy sorozat elkészítésének tárgyalásaihoz vezetett, először a Foxszal, majd a Comedy Centrallal, ahol 1997. augusztus 13-án sugározták először a South Parkot.
2000-ben bemutatásra került a várva várt egészestés film, a South Park – Nagyobb, hosszabb és vágatlan. A filmnek sikerült gúnyt űznie saját magából, valamint az előre várt rosszalló reakcióból is, mely követte a filmet. A mozifilm egyben musical is, olyan dalokkal, mint az „Uncle Fucka” („Kurvatatád”) és a „Blame Canada” („A bűnös, Kanada”). Az utóbbit Oscarra is jelölték, és a díjkiosztón Robin Williams adta elő.
1999. november 11-én Mary Kay Bergman színésznő, aki az angol nyelvű változatban a South Park sorozat és mozifilm összes női hangját adta, öngyilkos lett. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
